Térségünket érintette május közepén a Velo Túra. Egy maroknyi csapat indult útnak 2010. május 10-én Sárospatakról, hogy nyeregben átszeljék Észak-Magyarországot.
Az embert próbáló idõjárás mellett nehezítette a terv teljesítését, hogy mozgásukban korlátozott emberek célja volt mindez.
A „Velünk lovagol ép és sérült” szlogen népszerûsítését tûzték ki célul, összefonva azzal, hogy az egészséges emberek is tudomást szerezhessenek mindarról, amire egy mozgásában korlátozott is képes, ha megadjuk neki a segítséget.
A tibolddaróci  Varga Lovasiskola tagjai két  napon át kísérték a kitartó lovasokat.

18-án Sály, Bükkábrány és Tibolddaróc határában teljesítették a táv egy részét, majd 19-én Tibolddarócról indulva Noszvajig szelték az esõtõl átázott, csúszós és így elég veszélyessé vált erdei ösvényeket.

A falvakon keresztül haladva a falubeliek azt gondolhatták micsoda bátor és kitartó lovasok, de meg sem fordult a fejükben, hogy néhányuknak csak mûvégtagja van. A bámészkodók nem tudtak különbséget tenni a csapat tagjai között, hiszen nem is volt.

Mindenki egyformán teljesítette a távot. Az õ céljuk az, hogy ezt a szemléletet eljutassák hozzánk és a segítségünket kérjék abban, hogy mindezt véghezvihessék, illetve „EGYÜTT” teljesíthessék.

Én azonban úgy gondolom, hogy õk segítenek nekünk abban, hogy máshogyan lássuk a világot és ne süppedjünk bele a hétköznapok apró gondjaiba, tanuljunk meg annak örülni, ami számunkra természetes, azt, hogy képesek vagyunk önállóan használni a lépcsõt, vagy a közlekedési eszközöket, vagy egyszerûen csak képesek vagyunk lóra pattanni, mert csak õk tudják igazán, hogy mekkora nagy kincs az, hogy mi épek vagyunk!

Piszkor Rita