Jószerencse Háza: átadták Bükkábrányban a régészeti és bányászati múzeumot

Írta: Eleven Televízió

2020. július 12. vasárnap, 11:39

Felavatták a Jószerencse Házát Bükkábrányban 2020. július 10-én: a megye legújabb, az ország egyik legkisebb, ugyanakkor nagyon is értékes múzeuma nyílt meg pénteken délután.
A korábbi bányász emlékházból kialakított és jelentősen kibővített régészeti és bányászati múzeum rejti magában "A vándorló bánya titka" címet viselő tárlatot, amely nyolcezer év történelmébe ad betekintést. Az itt folyó felszíni ásatás a legnagyobb területű Magyarországon, több mint 500.000 négyzetmétert érint és jelen pillanatban is folyik itt a múlt titkainak feltárása.
2007-ben a bánya területén talált hétmillió éves mocsári ciprusokkal világhírű lett a település.
Szalai Szabolcs, Bükkábrány polgármestere ünnepi beszédében kifejtette, 2010-ben jött a múzeum ötlete, hiszen rengeteg régészeti lelet került elő a település határában és bányászati emlékekben is bővelkednek. Az utóbbiakat őrző egykori kis 70 négyzetméteres házat 360 négyzetméteres épületté bővítették, s a szabadtéri kiállítást is fejlesztették. Minderre két pályázat adott lehetőséget, egy európai uniós, illetve egy szintén európai uniós, határmenti együttműködéseket támogató kiírás. Utóbbit Bódvavendégivel, a szlovák határ túloldalán lévő, mészkőbányájáról nevezetes faluval közösen nyerték. A bükkábrányi múzeum megvalósítására mintegy 150 millió forintot költöttek.
Szalai Szabolcs szerint sokaknak jár a köszönet, akik részt vettek a pályázatban, a tervezésben, a kivitelezésben, a régi bányász emlékház alapjainak letételében. Bükkábrány szeretne felkerülni a turisztikai térképre a múzeummal és rendezvényekkel.

Hirdetés_______________________________________________________________________

Tállai András, a térség országgyűlési képviselője szerint 2020-ban múzeumot építeni különleges küldetés: általában felújítanak, javítanak, feltöltenek manapság régi múzeumokat, újat kevesen építenek. Egy település épületeiben, hagyományaiban, eseményekben köti múltját, Bükkábránynak is van ilyen múltja, de a múzeumot különösen az elmúlt húsz évnek és a bányának, az ott folyó ásatásnak köszönheti. Fontos szerinte, hogy úgy látták, meg kell örökíteni, fel kell tárni a múltat. A kiállítás viszont nem csak a bányászatról, hanem a több ezer éves múltról szól, bízik abban, sokaknak jelent majd élményt megtekintése.
Kosik János, a múzeum kivitelezője megemlítette, Bükkábrány szülötteként mindig igyekezett segíteni a községet. Szeretné, ha Bükkábránynak a bánya majdani bezárása után is lenne jövőképe, lakosságmegtartó-ereje, ezért 50 millió forinttal létrehoz egy civil szervezetet, amely elősegíti a település gazdaságának szerkezet-átalakítását.
Dr. Pusztai Tamás, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának főigazgató-helyettese megemlítette, hét és fél millió éve egy nagy csapás érte a környéket, amikor egy folyó elárasztotta a tengerparti cipruserdőt, s tökéletesen konzerválta a fákat, amelyekre 2007-ben bukkantak. A kiállítás viszont nem erről, hanem a térség nyolcezer éves történelméről szól, tizenkét súlypont alapján.
A bánya haladását megelőzve 2007 óta folyik a régészeti feltárás, amely eddig ötven hektárt tárt föl, amely Közép-Európa legnagyobbja. Arról árulkodnak az eredmények, hogy az emberek itt régóta megtelepedtek, ideális volt számukra az alföld és a hegyek közelsége, a folyók, az itt húzódó kereskedelmi útvonal.
Kiemelte a bükkábrányi varázsló idolt, a maszkot pedig a maiak is felhasználták, hozzáadva saját arcukat, a régészetet közüggyé téve, a sok ezer éves tárgyat mai mesévé, plüssbábbá alakították. Lényeges pontként kiemelte a neolitizációt, amely az idol korában indult, sok találmányhoz vezetett és még több munkához vezetett. Aztán a rézkort, amikor a Kárpát-medencében kifejlesztették a kocsit, megkönnyítve a közlekedést. Ábrány és Vatta között négy és fél ezer éve egy csodásan rendezett település volt, nagy, földfelszíni házakkal, majd a szkíták érkeztével a föld alá bújtak az emberek és csak jóval a honfoglalás után jöttek ki a gödörházakból. Bükkábrányban nem egy kis helytörténeti, hanem a Kárpát-medence történetét tizenkét súlypont segítségével bemutató országosan is értékes múzeum jött létre.
Dr. Fancsik Tamás, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnöke pohárköszöntőjében arra hívta föl a figyelmet, hogy ez a múzeum megérteti a közönséggel, mit jelent a bányászat. A föld mélyének gyümölcse nélkül ugyanis nem létezne az emberi civilizáció, a bányászati tevékenység nehezen elfogadható, de szükség van rá és pozitív következményeit mindenki élvezi. Ez a kiállítás segíthet föloldani ezt a tudathasadásos állapotot.
Az avatóünnepségen közreműködött a Perecesi Bányászzenekar, Nemcsák Károly és Szabó Gyula Győző. Az épületet Nagy István Zoltán református lelkipásztor és Pálfi János tibolddaróci katolikus plébános is megáldotta.